LED poszter pixeltávolság: P1.5, P2 vagy P2.5 – melyik kell neked
A LED poszter pixeltávolságát egyetlen kérdés dönti el: milyen közelről fogják nézni. A P1.5, P2 és P2.5 között nem a jobb és a rosszabb a különbség, hanem az, hogy hány méterről áll össze a kép, mikortól kényelmes nézni, és mennyi információ fér ki egyetlen felületre olvashatóan. Ez a cikk a kínála
Mit jelent pontosan a P-szám a LED poszternél
A P betű utáni szám két szomszédos pixel középpontja közötti távolságot adja meg milliméterben. A P2.5 tehát 2,5 mm-es osztást jelent, a P2 kettőt, a P1.5 másfelet. Ebből egyetlen osztással kijön a pixelsűrűség is: egy négyzetméteren annyi pixel van, amennyi 1 osztva a pixeltávolság négyzetével, méterben számolva. Így a P2.5 pontosan 160 000, a P2 pontosan 250 000 pixelt tartalmaz négyzetméterenként. A P1.5 névleges értéke ezzel a képlettel 444 444 lenne, a kínálatban szereplő P1.5-ös poszterpanel adatlapján viszont 422 753 px/m² szerepel. Ebből visszaszámolva a tényleges osztás nem 1,5, hanem 1,538 mm. Ez nem hiba és nem trükk: a gyártók a panel fizikai méretéhez igazítják az osztást, hogy a 640 mm-es panelszélességre egész számú pixel essen – 640 osztva 1,538-cal pontosan 416. Ha egy ajánlatban kerek 444 000 px/m² szerepel P1.5-nél, kérd el mellé a pixelben megadott felbontást is, mert a kettő nem ugyanaz, és a tartalomtervezés szempontjából csak az utóbbi használható.
A döntő kérdés: milyen közelről nézik — Három távolsági küszöb van, és rendszeresen összekeverik őket
Három, egymástól jól elkülönülő távolságról van szó, és a legtöbb félreértés abból fakad, hogy ugyanazt a nevet használják rájuk. Az első az adatlapi minimum: a modul-adatlapjainkon a minimális ajánlott nézőtávolság méterben megegyezik a pixeltávolság milliméterértékével, tehát P2.5-nél 2,5 méter, P2-nél 2 méter, P1.8-nál 1,8 méter, P1.5-nél 1,5 méter. Ennél közelebbről a kép már nem áll össze: a szem külön-külön látja a képpontokat, és a felület inkább rácsnak látszik, mint képnek. A második a kényelmes nézőtávolság, és erre a site egészén ugyanaz a szabály érvényes: a pixeltávolság milliméterértékének 2,5–3-szorosa méterben. P2.5-nél ez 6,3–7,5 méter, P2-nél 5–6, P1.8-nál 4,5–5,4, P1.5-nél 3,8–4,5 méter. Ugyanezzel a szorzóval dolgozik a pixeltávolságról szóló gazdacikkünk is a nagy LED falakra (P4 → 10–12 méter, P10 → 25–30 méter), és poszternél sincs okunk mást mondani. A harmadik a feloldási határ: az ép emberi szem szögfelbontása körülbelül 1 ívperc, ezért két képpont akkor olvad össze teljesen, ha a pixeltávolság ennél kisebb szög alatt látszik. Ez pixeltávolság-milliméterenként nagyjából 3,44 méter, vagyis P2.5-nél 8,6 méter, P2-nél 6,9 méter, P1.8-nál 6,2 méter, P1.5-nél 5,3 méter. Jól látszik, hogy a kényelmes sáv nem véletlenül 2,5–3-szoros: pontosan az alatt a távolság alatt ér véget, ahol a pixelrács fizikailag is eltűnik. És itt jön a poszter sajátossága. A néző jellemzően 1–3 méteren belül van, tehát a kényelmes sávot egyik poszterkivitel sem éri el, még a P1.5 sem. Poszternél ezért az adatlapi minimum a mérvadó alsó korlát, és tudni kell, hogy a pixelrács közelről látható marad. Ez nem hiba: itt nem az a cél, hogy a felület fényképnek látsszon, hanem hogy az üzenet két másodperc alatt átjöjjön. A pixeltávolságot ezért két gyakorlati kérdés dönti el: teljesül-e az adatlapi minimum a legközelebbi valós nézőponthoz, és kifér-e olvashatóan a tartalom.
P1.5, P2 és P2.5 egymás mellett a 640 × 1920 mm-es panelen
A kínálat gerincét a 640 × 1920 mm-es álló poszterpanel adja – emellett 60 × 160 és 80 × 200 cm-es kivitel is van, de a pixeltávolságok összehasonlítása ezen az egy méreten a legtisztább. A 640 × 1920 mm pontosan 1,23 négyzetméter aktív felület, és ezen a fix méreten a pixeltávolság közvetlenül a felbontást határozza meg. P2.5-nél 256 × 768 pixel, ami összesen 196 608 képpont. P2-nél 320 × 960 pixel, összesen 307 200 képpont. P1.5-nél a 1,538 mm-es tényleges osztásból 416 × 1248 pixel, összesen 519 168 képpont adódik. A P1.5 tehát 2,64-szer annyi képpontot tartalmaz, mint a P2.5, és 1,69-szer annyit, mint a P2. Ezt a különbséget azért érdemes pixelben és nem százalékban nézni, mert a tartalomtervezésnél pontosan ez a szám számít: a grafikusnak ekkora vászonra kell dolgoznia. Egy mai okostelefon kijelzője jellemzően 1000 pixelnél szélesebb; a P2.5-ös poszter vízszintesen ennek nagyjából a negyedét adja – miközben fizikailag 64 centiméter széles. Az alábbi táblázat mindhárom kivitel adatait együtt mutatja, kiegészítve a köztes P1.8-cal.
Mennyi információ fér ki? Betűméret, sorszám és QR-kód
A pixeltávolság a gyakorlatban nem esztétikai, hanem információsűrűségi kérdés, és itt két külön korlátba lehet beleütközni. Az első a fizikai betűmagasság. A site-on végig ugyanazzal az ökölszabállyal dolgozunk: 1 centiméter nagybetű-magasság körülbelül 1,2 méter tervezési, vagyis kényelmes olvasótávolságot ad, a még éppen kibetűzhető határ pedig ennek nagyjából a háromszorosa. Képernyős tartalomnál van egy kimondott ráhagyás is: több soros, sűrűbb szöveges felületnél az alapszabály háromszorosával, tehát méterenként 2,5 centiméter betűmagassággal érdemes számolni, mert ott nem egyetlen szót kell felismerni, hanem több sort végigolvasni. A második korlát a raszter, és poszternél ez a szigorúbb. Vegyes kis- és nagybetűs szöveg körülbelül 12–16 pixeles betűtestmagasság alatt kezd szemcséssé és egyenetlenné válni, ezért a tartalomtervezésnél 16 pixel az ésszerű alsó határ. Ez P2.5-ön 40 mm, P2-n 32 mm, P1.5-en 25 mm fizikai betűmagasságot jelent. Az alapszabály szerint ezek rendre 4,8, 3,8 és 3 méterről olvashatók kényelmesen; a szigorúbb, több soros képernyős ráhagyással számolva viszont 1,6, 1,3 és 1 méterről. A két szám együtt írja le a valós helyzetet: egyetlen rövid főüzenet mindhárom kivitelen elolvasható a terem távolabbi pontjáról is, több soros, információsűrű tartalmat viszont csak közelről fog bárki végigolvasni. A különbség a sorok számában jelentkezik: 16 pixeles betűvel és másfélszeres sorközzel, vagyis 24 pixeles sormagassággal az 1920 mm magas panelen P2.5-en elméletileg 32, P2-n 40, P1.5-en 52 szövegsor fér el – valós, levegős tördeléssel ennek nagyjából a felével érdemes tervezni. A QR-kód még élesebben mutatja a különbséget. Egy 25 × 25 modulos, kettes verziójú QR-kód a szabvány szerint kötelező, négymodulos csendes zónával együtt 33 modul széles, és tervezési gyakorlat, hogy modulonként legalább 3 fizikai pixelt szánjunk rá, nehogy a raszter elmossa a modulhatárokat – ez 99 pixel. Ez P2.5-ön 25 cm, P2-n 20 cm, P1.5-ön 15 cm oldalhosszú négyzet. Egy 64 cm széles poszteren tehát a P2.5-ös QR-kód a teljes szélesség 39 százalékát elfoglalja. Ha a kreatívon van QR-kód, ez az egyetlen szám gyakran magában eldönti a pixeltávolságot.
P2.5: a helyszínek többségére ez a helyes válasz
Bolti eladótérben, étteremben, rendezvénystandon, folyosón és váróban a néző jellemzően nem áll meg 2,5 méternél közelebb a felülethez, mert nincs rá oka: elhalad mellette, vagy sorban áll tőle pár méterre. Ezeken a helyszíneken a P2.5 teljesíti az adatlapi minimumát, és ha a tér elég nagy ahhoz, hogy a nézők zöme 6 méternél is távolabbról lássa, akkor már a kényelmes sávjában van – ott a finomabb kivitelnek szabad szemmel nincs látható előnye, viszont kevesebb LED-chippel és meghajtó elektronikával hozza ugyanazt az üzleti eredményt. A 2,5 és 6 méter közötti sávban a P2.5 továbbra is jó választás nagy, kontrasztos, kevés szavas kompozícióhoz; ha viszont a kreatívon részletgazdag terméktárgyfotó, apró logó vagy QR-kód is szerepel, ebben a sávban érdemes a P2-re lépni. A P2.5 poszter beltéri és kültéri kivitelben egyaránt elérhető, ami fontos különbség: a kültéri változat időjárásálló házban készül, és lényegesen nagyobb fényerőt ad, hogy közvetlen napfényben is látható maradjon. A P2.5 emellett a legmegbocsátóbb választás tartalom szempontjából is: kevesebb pixelre kell tervezni, ezért a grafikus rákényszerül a nagy, kontrasztos, kevés szavas kompozícióra, ami LED poszteren amúgy is a legjobban működik. Aki a papírplakátot váltja ki, annak a P2.5 tipikusan elég, és a különbözetet érdemesebb a tartalomgyártásba vagy egy második eszközbe fektetni.
P2: az egyensúlypont kirakathoz, recepcióhoz és bankfiókba
A P2 ott indokolt, ahol a legközelebbi néző 2 és 2,5 méter között áll meg, vagyis a P2.5 adatlapi minimuma már szűk – illetve ott, ahol a nézőtávolság ennél nagyobb ugyan, de a tartalom részletgazdag. Tipikusan ilyen a kirakat üvegétől mért 2 méteres járdaszakasz, a recepciós pult melletti felület, a bankfiók ügyfélterének várakozó zónája vagy a plázafolyosó szűkebb része. A P2 adatlapi minimuma 2 méter, kényelmes sávja 5–6 méter, a pixelrács pedig 6,9 méteren tűnik el teljesen. A 320 × 960 pixeles raszter már elbírja a részletesebb terméktárgyfotót, a kisebb logót és a 20 cm-es QR-kódot is. A kínálatban elérhető 80 × 200 cm-es prémium P2 poszter 1000 nit fényerővel és 4K képes Android médialejátszóval készül, ami a nagyobb felülethez arányos fénysűrűséget és komplex tartalmakat is lehetővé tesz. A 640 × 1920 mm-es P2 emellett kapható GOB öntött kivitelben is, ami ütés- és karcvédelmet ad a felületnek. Ha egyetlen szabállyá kell egyszerűsíteni a döntést: 2 és 2,5 méter közötti legközelebbi nézőpontnál a P2 az alsó korlát, 2,5 és 6 méter között pedig a biztonságos középút, ha a kreatív részletgazdag – sem képminőségben, sem költségben nem visz szélsőségbe.
P1.5: amikor a néző karnyújtásnyira áll
A P1.5 akkor indokolt, ha a felülethez tényleg oda lehet és oda is fognak lépni: prémium kiskereskedelmi üzlet belső fala, szálloda recepciója, tárgyaló előtere, márkabemutató-tér, ahol a látogató másfél-két méterről nézi a képet, és a felület maga is a márka minőségi ígéretének része. Fontos tudni, hogy a kínálat legfinomabb poszterosztása a P1.5, és ennek is 1,5 méter az adatlapi minimuma – ha a néző ennél is közelebb áll meg, egyik poszterkivitel képe sem lesz szemcsementes, ilyenkor a tartalmat kell nagyobb elemekre tervezni. A kínálatban ez a kivitel GOB, illetve COB öntött technológiával készül, 3840 Hz-es képfrissítéssel, 700–800 nit alapfényerővel, ami igény esetén 1500 nitig emelhető, 160 fokos betekintési szöggel és 20 dB alatti zajszinttel. Ez utóbbi ritkán kerül szóba, pedig egy csendes szállodai lobbyban vagy orvosi váróban a hallható ventilátorzaj érzékelhetően rontja a benyomást. A csatlakoztathatóság is bővebb: HDMI, DVI és SDI bemenet mellett WiFi 6 és Bluetooth 5.0 is szerepel az adatlapon, tehát a poszter élő jelforrásról, akár kameráról is hajtható, nem csak felhőből ütemezett fájllistáról. A P1.5 tehát nem egyszerűen finomabb, hanem más műszaki osztály, és ezt az ajánlatkérésnél érdemes külön kérdésként kezelni.
P1.8: létezik a piacon, de nálunk nem kapható
A P1.5 és a P2 között a piacon létezik egy köztes kivitel, a P1.8, ugyanabban a 640 × 1920 mm-es poszterházban. FONTOS: a mi gyártópartnerünk kínálatában ilyen NINCS — beltérire P1.5 GOB, P2 GOB és P2.5, kültérire P2.5 és P3 kabinetes kivitel kapható. Azért írunk mégis róla, mert más forgalmazóknál találkozhatsz vele, és érdemes tudni, mit jelent. A 640 osztva 1,8-cal nem ad egész számot, ezért a P1.8-as paneleknél a tényleges raszter szinte biztosan eltér a névleges értéktől — ott kifejezetten kérd el írásban a pixelben megadott felbontást. A gyakorlatban a P1.8 és a P1.5 közti különbség a nézőtávolságban néhány deciméter, tehát ha ilyen közeli nézésre kell a felület, nálunk a P1.5 GOB a válasz.
GOB felület: poszternél gyakran fontosabb, mint a pixeltávolság
A GOB, vagyis Glue on Board eljárásnál a LED-eket átlátszó gyantával öntik le a panel felületén, így összefüggő, sík védőréteg keletkezik. Ez a LED poszternél különösen sokat számít, mert az eszköz padlószinten áll, kerekes talpon, jellemzően emberi forgalomban: bevásárlókocsi, bőrönd, gyerekkéz, takarítógép és nedves törlés éri. Hagyományos, kiálló SMD LED-ekkel szerelt felületen ezek a hatások sérülést okozhatnak, és a felület nem törölhető biztonságosan. A GOB felület ezzel szemben ütés- és karcálló, nedves ronggyal tisztítható, és a gyanta a párát is távol tartja az elektronikától. Minél finomabb a pixeltávolság, annál sűrűbben állnak a LED-ek, és annál nagyobb a mechanikai kockázat, ezért a kínálatban a P1.5-ös poszter eleve GOB kivitelben készül, és a P2-es is elérhető így. Rendezvényre szánt, sokat mozgatott posztereknél viszont akár P2.5-nél is megéri elgondolkodni rajta, még ha a pixeltávolság önmagában nem is indokolná. A LED-chipek felépítéséről és az SMD, DIP, COB technológiák eltéréseiről külön cikkben írtunk részletesen.
Fényerő: beltérre 800 nit elég, napsütötte kirakatba nem
Beltérben 600–1200 nit a szükséglet, a saját beltéri moduljaink 800–1200 nitet adnak. A poszter-termékoldalaink ezen a sávon belül mozognak: a 60 × 160 cm-es P2.5 kivitel 800, a 80 × 200 cm-es prémium P2 1000 nit, a P1.5-ös GOB poszter pedig 700–800 nitről indul és 1500 nitig kapcsolható. Mesterséges világítás mellett ez elegendő. Napfénynek kitett kirakatban azonban ez a szint kevés, és itt teljesen más nagyságrendről beszélünk: a szakmai minimum 4500–5000 nit automata fényerő-szabályozással, a saját kültéri LED-moduljaink pedig 5000–8000 nitet adnak – a kültéri P2 5000, a kültéri P2.5 5500 nitre van méretezve, a nagyobb pixeltávolságú kültéri modulok ennél is feljebb mennek. Reklámeszköznél viszont felső korlát is van: a 476/2024. (XII. 31.) Korm. rendelet nappalra 6000 nitben, naplemente után 1500 nitben maximálja a fényerőt. Utcára néző, kültéri poszternél ezért az automata fényerő-szabályozás nem kényelmi extra, hanem az előírásnak való megfelelés eszköze – és mellesleg a fogyasztást is csökkenti. Ez az egyik leggyakoribb és legdrágább félreértés a LED poszter vásárlásánál, mert kívülről nézve a beltéri és a kültéri kivitel szinte egyforma, viszont a beltéri poszter déli fényben egyszerűen elhalványul az üveg mögött. A kérdés eldöntéséhez nem kell műszer: ha a tervezett helyre a nap valaha közvetlenül besüt, kültéri, időjárásálló kivitelre van szükség, és ilyen P2.5-ös poszter elérhető a kínálatban.
3840 Hz: miért számít, ha valaha kamera elé kerül
A kínálat poszterpaneljei 3840 Hz-es képfrissítéssel készülnek, és ez nem marketingszám. Alacsonyabb frissítésnél a telefonnal vagy videokamerával készített felvételen vízszintes csíkok, villódzás jelenik meg, mert a kamera zárideje és a LED-ek kapcsolási üteme nem esik egybe. Ha a posztert valaha közösségi tartalomban, sajtófotón, eseményvideóban vagy céges felvételen szerepeltetni akarod, a 3840 Hz gyakorlati alsó határ. A LED poszterek egyik legfontosabb üzleti haszna éppen az, hogy a márkakommunikáció szem előtti eleme lesz, tehát nagy eséllyel kerül kamera elé akkor is, ha ez a vásárláskor nem szempont. A frissítési frekvencia nem függ össze a pixeltávolsággal: a modul-adatbázisunkban a finom pixeltávolságú beltéri modulok mind 3840 Hz-esek, a nagy pixeltávolságú, távolra szánt kültéri kivitelek viszont már 1920 Hz-en is készülnek – ezért ezt az adatot külön sorként kérd az ajánlatba, ne feltételezd.
Az árazás logikája: miért nem arányos a pixelszámmal
Konkrét összegek helyett a szerkezetet érdemes érteni, mert abból bármelyik ajánlat ellenőrizhető. A P1.5-ös panelen 2,64-szer annyi LED-chip és arányosan több meghajtó áramkör van, mint a P2.5-ösön, tehát a panel anyagköltsége jelentősen magasabb – de nem pontosan ilyen arányban, mert a hordozó, a keret és az elektronika egy része nem a pixelsűrűségtől függ. A végső ár még kevésbé követi a pixelszámot, mert a poszter több eleme pixeltávolságtól függetlenül ugyanaz: az alumínium ház és a kerekes talp, a tápegység, a médialejátszó, a vezérlés, a szállítás, a telepítés és a betanítás. Ezek a tételek a finomabb kivitelnél is változatlanok, ezért arányukban egyre kisebb részt tesznek ki. Ebből két gyakorlati következtetés adódik. Egyrészt a P2.5 és a P2 közötti különbözet arányaiban kisebb, mint amit a pixelszám alapján várnál, tehát ha a nézőtávolság határeset, a P2 gyakran megéri. Másrészt kizárólag panelárat összehasonlítani félrevezető: mindig tételes árajánlatot kérj, amelyben a panel, az állvány, a vezérlés, a médialejátszó, a szállítás, a telepítés és a betanítás külön soron szerepel, mert csak így hasonlítható össze két ajánlat.
Fogyasztás: nem a pixelsűrűség hajtja, hanem a fényerő
Gyakori tévhit, hogy a finomabb pixeltávolság automatikusan sokkal többet fogyaszt. A fogyasztást elsősorban a beállított fényerő és a megjelenített tartalom világossága határozza meg, nem a pixelek száma: azonos nitre beállítva a sűrűbb panel több, de egyenként kevesebb áramot felvevő LED-del állítja elő ugyanazt a fénysűrűséget. Általános, site-szintű értékként egy LED felület átlagos üzemi fogyasztása 150–300 W négyzetméterenként. Ezen belül a saját modul-adatlapjaink szerint a beltéri kivitelek 220–280, a kültériek 200–300 W/m²-t vesznek fel átlagos üzemben, a csúcsérték – teljes fehér képnél – a beltéri moduljainknál 580–650 W/m²; a katalógusadatokban az átlagos érték a csúcs 38–43 százaléka. A 640 × 1920 mm-es poszter 1,23 négyzetméteres aktív felülete alapján ez nagyjából 270–345 W átlagos üzemi és 710–800 W csúcsteljesítményt jelent, beltéri, 800 nites beállításnál inkább a sáv alsó felét. Ez nagyságrendileg egy asztali számítógép fogyasztása, nem pedig egy klímaberendezésé. Az éjszakai ütemezett kikapcsolás és az automata fényerő-szabályozás együtt jelentősen csökkenti az éves számlát, és a LED-ek öregedését is lassítja.
Bővítés: öt poszterből 6,14 négyzetméteres videófal
A modern LED poszterek egyik legalulértékeltebb tulajdonsága, hogy láncba fűzhetők, és szoftveresen egyetlen összefüggő felületként vezérelhetők – a kínálatban kész, öt panelből álló videófal-konfiguráció is szerepel. Öt darab 640 × 1920 mm-es panel egymás mellé állítva 3200 × 1920 mm-es, vagyis 6,14 négyzetméteres felületet ad. Az összefüggő felbontás pixeltávolságtól függően alakul: P2.5-nél 1280 × 768, P2-nél 1600 × 960, P1.5-nél 2080 × 1248 pixel. A saját méretező motorunk besorolása szerint az első kettő HD-osztályú, a P1.5-ös összeállítás viszont már Full HD-osztályba esik, tehát márkafilmek és élő jelforrás lejátszására is bőven elég. Ennek a döntésnél az a jelentősége, hogy nem kell most eldönteni a végleges méretet: kezdhetsz egy vagy két panellel, és a keret ütemében bővíthetsz – feltéve, hogy az első vásárláskor láncolható típust választasz, és minden bővítés azonos pixeltávolságú panellel történik. Érdemes ugyanakkor a bővítést már az első rendeléskor jelezni: a különböző legyártási sorozatokból származó panelek között látható színeltérés maradhat, erről a LED-technológiákat összehasonlító cikkünkben írtunk bővebben.
Döntési sorrend öt lépésben
Az egész választás öt kérdésre egyszerűsíthető, ebben a sorrendben. Először: hány méterre áll meg ténylegesen a legközelebbi néző? Az adatlapi minimum a kemény alsó korlát, tehát 2,5 méter felett P2.5, 2 és 2,5 méter között P2, 1,8 és 2 méter között P1.8, 1,5 és 1,8 méter között P1.5 a kiindulás – és ha a nézők zöme 6 méternél is távolabbról látja a felületet, a P2.5 már a kényelmes sávjában van, feljebb lépni felesleges. Másodszor: süt-e valaha közvetlen napfény a felületre? Ha igen, kültéri kivitel kell, mert fényerő szempontjából ez felülír minden mást. Harmadszor: mi lesz a legkisebb elem a kreatívon? Ha QR-kód vagy apró betűs információ, számold ki a fizikai méretét a fenti szorzókkal, mielőtt pixeltávolságot választasz. Negyedszer: mennyire védett a felület fizikailag? Ha emberi forgalomban áll vagy sokat mozgatod, GOB kivitelt kérj. Ötödször: tervezel-e bővítést? Ha igen, láncolható típust válassz, és rögzítsd írásban, hogy a későbbi bővítés azonos pixeltávolságú panellel történjen. Ha ezen az öt kérdésen végigmentél, a maradék döntés már csak méret és burkolat kérdése, amiben egy díjmentes helyszíni felmérés gyorsan segít.
Szakértői tipp
A legolcsóbb és legmegbízhatóbb ellenőrzés, amit otthon, öt perc alatt elvégezhetsz: nyisd meg a tervezett kreatívot egy képszerkesztőben, és méretezd át pontosan arra a pixelfelbontásra, amit a poszter ad – P2.5-nél 256 × 768, P2-nél 320 × 960, P1.5-nél 416 × 1248 pixelre. Ezután nézd meg a képet 100 százalékos nagyításon a monitoron. Amit ott nem tudsz elolvasni, azt a poszteren sem fogod, mert a poszter fizikailag ugyanennyi képpontból építi fel a képet. Ez a teszt a legtöbb hibás pixeltávolság-választást még az ajánlatkérés előtt kiszűri, és a grafikusnak is pontos vászonméretet ad. Kiegészítésként mérd meg mérőszalaggal a helyszínen, hol áll meg ténylegesen az ember, és hol halad csak el – ne becsüld, mert ez az egyetlen bemenet, amiből a többi szám következik, és ez dönti el, teljesül-e egyáltalán az adatlapi minimum nézőtávolság.
Gyakori hibák
1. Beltéri, 800 nites posztert rendelnek napsütötte kirakatba, ahol déli fényben elhalványul a kép – ilyen helyre kültéri, időjárásálló kivitel való, ahol a fényerő 5000 nit fölött kezdődik. 2. A legfinomabb, P1.5-ös kivitelt választják olyan helyszínre, ahol a néző soha nem megy 6 méternél közelebb: ott a P2.5 már a kényelmes nézőtávolsági sávjában van, tehát a 2,64-szeres pixeltöbbletet senki nem látja, csak a számlán jelenik meg. 3. Nem mérik meg, hol áll meg ténylegesen a legközelebbi néző, és a poszter az adatlapi minimumnál közelebbre kerül – másfél méteren belül még a P1.5 képe is rácsossá esik szét. 4. A nyomtatott A4-es plakát tartalmát változtatás nélkül viszik át a poszterre, apró betűs lábjegyzettel együtt, ami egy 256 pixel széles raszteren olvashatatlan marad. 5. QR-kódot tesznek a kreatívra méret-ellenőrzés nélkül, pedig P2.5-ön egy egyszerű, kettes verziójú QR-kód a csendes zónával együtt 25 cm oldalhosszú – a panel szélességének 39 százaléka. 6. Nem tisztázzák a GOB kérdést, pedig a poszter padlószinten, emberi forgalomban áll, ahol a kiálló SMD LED-ek ütéstől sérülnek, és a felület nem törölhető biztonságosan. 7. Nem kérdeznek rá a képfrissítési frekvenciára, aztán a közösségi videón és a céges felvételen csíkozik a kép: 3840 Hz a gyakorlati alsó határ, és ez nem függ össze a pixeltávolsággal. 8. Kizárólag a panel négyzetméterárát hasonlítják össze, az állvány, a vezérlés, a médialejátszó, a szállítás, a telepítés és a betanítás nélkül, így két összehasonlíthatatlan ajánlat közül választanak.
| Pixeltávolság | Pixel / m² | Felbontás a 640 × 1920 mm-es panelen | Adatlapi minimum nézőtávolság | Kényelmes nézőtávolság (pitch × 2,5–3) | Pixelrács teljes eltűnése (1 ívperc) | QR-kód oldalhossza (33 modul, 3 px/modul) | Tipikus helyszín |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| P1.5 (tényleges osztás 1,538 mm) | 422 753 (adatlapi érték) | 416 × 1248 px = 519 168 képpont | kb. 1,5 m | kb. 3,8–4,5 m | kb. 5,3 m | 15 cm | Prémium üzlet, szálloda recepció, tárgyaló előtér – 1,5–2 méteres nézőponttal |
| P1.8 (nálunk nem kapható) | kb. 309 000 (névleges) | raszter gyártónként eltér – kérd pixelben | kb. 1,8 m | kb. 4,5–5,4 m | kb. 6,2 m | 18 cm | Köztes lépcső, ha a legközelebbi nézőpont 1,8–2 méter |
| P2 (2,0 mm) | 250 000 | 320 × 960 px = 307 200 képpont | kb. 2 m | kb. 5–6 m | kb. 6,9 m | 20 cm | Kirakat, recepció, bankfiók, plázafolyosó – 2–2,5 méteres nézőponttól |
| P2.5 (2,5 mm) | 160 000 | 256 × 768 px = 196 608 képpont | kb. 2,5 m | kb. 6,3–7,5 m | kb. 8,6 m | 25 cm | Bolti eladótér, étterem, rendezvénystand, váró – 2,5 méter felett |
Pár kérdés, és megkapod a javasolt pixelpitch-et, méretet és tájékoztató árat.
Tervező indítása →
