LED fal IP védettség: mit jelent az IP65, IP54 és IP43 a gyakorlatban?

Amikor kültéri LED falat választasz, az adatlapon szinte biztosan találsz egy IP65 jelölést. Ez a két betű és két szám dönti el, hogy a kijelződ két őszi hónap eső után is ugyanúgy világít-e, vagy a párásodás miatt foltokban kialszanak a modulok. A baj az, hogy az IP-kódot sokan pecsétnek nézik, pedig valójában egy nagyon konkrét mérési eredmény, ami csak a burkolat egy adott részére vonatkozik. Ebben a cikkben végigvesszük, mit jelentenek a számok, melyik érték hova elég, és hol szokott elbukni a védelem a valóságban.

Mit takar pontosan az IP-kód két számjegye?

Az IP az Ingress Protection rövidítése, magyarul behatolás elleni védelem. Az első számjegy a szilárd testekkel és a porral szembeni védelem: a 4 azt jelenti, hogy 1 milliméternél nagyobb tárgy nem jut be, az 5 a porlerakódást korlátozza, a 6 pedig teljesen portömör. A második számjegy a víz: a 3 a ferdén, 60 fokos szögig érkező permetet állja, a 4 a minden irányból fröccsenő vizet, az 5 a fúvókából érkező vízsugarat, a 6 az erős vízsugarat. Az IP65 tehát portömör burkolat, ami kibírja a fúvókás vízsugarat is.

Az esőállóság nem ugyanaz, mint a vízálló

Fontos különbség: az IP65 nem jelent vízhatlanságot. A merítést csak az IP67 és az IP68 fedi le, és LED falnál ezzel gyakorlatilag sosem találkozol, mert nincs rá értelmes szükség. Egy homlokzati kijelzőt nem nyomnak víz alá, viszont oldalról verő eső, olvadó hólé és magasnyomású tisztítás érheti. Ezért a gyártók az IP65 és IP66 tartományban dolgoznak. Ha valaki IP68-as LED falat ígér, az szinte biztosan marketingszöveg: a hőelvezetés miatt teljesen zárt házba nem lehet nagy teljesítményű kültéri panelt tenni.

Az elő- és hátlap külön értéket kap

A legtöbb félreértés forrása, hogy a kültéri kabinetnek két különböző IP-értéke van. Az előlap, ami az időjárásnak kitett oldal, jellemzően IP65. A hátlap, ahol a csatlakozók, a tápegységek és a szervizajtó vannak, gyakran csak IP54. Ez nem hiba, hanem szándékos tervezés: a hátoldalt védettebb helyre, falra vagy zárt szerkezetbe telepítik. Ha viszont a kijelződ szabadon áll, mindkét oldalról éri az eső, akkor a hátlap IP-értéke lesz a gyenge pont, és külön burkolatot vagy hátsó takarást kell terveztetni hozzá.

Melyik érték hova elég?

Tisztán beltéri környezetben, üzletben, irodában vagy tárgyalóban IP43 bőven elegendő, sőt sok beltéri panel eleve csak porvédett. Fedett átjáróba, pláza árkádja alá, benzinkút tetője alá vagy mélyen visszahúzott kirakatba IP54 a reális minimum, mert ott csak páralecsapódás és alkalmi permet fenyeget. Szabadon álló homlokzatra, tetőre, útmenti reklámfelületre, sportpálya mellé viszont csak az IP65 előlap fogadható el. Autómosóba, illetve olyan helyre, ahol magasnyomású mosóval takarítanak a közelben, IP66 a biztonságos választás.

Hol bukik el a védelem a valóságban?

A modul ritkán romlik el magától. A kültéri meghibásodások többsége három ponton indul. Az első a kábelátvezetés: ha a betápot vagy az adatkábelt tömszelence nélkül vezetik be, vagy a gumitömítést elfelejtik meghúzni, a víz a kábel mentén szivárog befelé. A második a kabinetek közötti illesztés, ahol a tömítőprofil idővel megkeményedik. A harmadik a vezérlőszekrény, amit sokszor egy olcsó, nem UV-álló műanyag dobozba tesznek. Ezért mondjuk azt, hogy az IP-érték a telepítés minőségével együtt ér valamit.

Kondenzáció: a rejtett ellenség

Ősztől tavaszig nem a beszivárgó eső a fő veszély, hanem a párakicsapódás. Egy zárt kabinet nappal felmelegszik, éjszaka lehűl, és a bent maradt nedves levegő a hideg elektronikán csapódik ki. Ez ellen a jó kültéri kabinetek szellőzőmembránnal védekeznek: ez egy olyan betét, ami a vízcseppet nem engedi be, a vízgőzt viszont kiengedi. Ha a kijelződ reggelente bepárásodik, vagy hajnalban pixelhibák jelennek meg, amik délre eltűnnek, szinte biztosan kondenzációs problémád van, nem beázásod. Erről bővebben a téli üzemeltetésről szóló írásunkban olvashatsz.

Mit kérj el a szállítótól?

Az adatlapon szereplő IP65 felirat önmagában kevés. Kérd el, hogy melyik oldalra vonatkozik az érték, van-e róla vizsgálati jegyzőkönyv, és milyen tömszelencével érkeznek a kábelbevezetések. Nézd meg, hogy a kabinet tartalmaz-e szellőzőmembránt, és hogy a szervizajtó tömítése cserélhető-e külön alkatrészként. Kérdezd meg azt is, hogy a garancia mit fed le beázás esetén, mert több gyártó kizárja a nem szakszerű telepítésből eredő nedvességkárt. Ezek a kérdések néhány perc alatt megválaszolhatók, és évekre eldöntik a kijelződ sorsát.

IP-érték és üzemeltetési költség

A magasabb védettség nem csak a beszerzési árat emeli. Egy IP66-os kabinet nehezebb, vastagabb öntvényházat kap, ami a tartószerkezet statikáját is befolyásolja, és a szerviz is lassabb, mert több csavart kell bontani egy modulcseréhez. Ezért nincs értelme túlbiztosítani: fedett helyre IP66-ot venni fölösleges pénzkidobás. Fordítva viszont sokkal drágább hibázni, mert egy beázott vezérlő vagy tápegység cseréje jellemzően többe kerül, mint amennyit a megfelelő kabinet felárán spóroltál volna. Ha bizonytalan vagy, a telepítés helyszínének fényképe alapján meg tudjuk mondani, melyik szint indokolt.