Kültéri reklámtábla elhelyezése: hol szabad kitenni és hol tilos (2026)
Egy kültéri reklámtábla sorsát nem a mérete és nem a technológiája dönti el, hanem két kérdés: kié az a terület, ahová kikerül, és a saját vállalkozásodat azonosítja-e a saját telephelyeden, vagy gazdasági reklámot hordoz. Erre a két kérdésre 2024 ősze óta másik jogszabály és másik hatóság felel — é
Két kérdés dönti el, milyen szabály vonatkozik a tábládra
Mielőtt bármilyen engedélyt keresnél, tisztázd ezt a kettőt. Az első: kinek a területén lesz a tábla — a saját tulajdonodban vagy bérleményedben álló ingatlanon, társasházi közös tulajdonú homlokzaton, közterületen, vagy idegen magánterületen. A második: mit tesz ki a tábla — a saját vállalkozásodat azonosítja azon a helyen, ahol a vállalkozás működik, vagy gazdasági reklámot hordoz. A magyar szabályozás 2024 ősze óta pontosan e két tengely mentén vált szét, és a két ág ma két külön hatósághoz tartozik. A cégér, a cégtábla és az üzletjelzés a településképi ágon maradt, ahol az önkormányzatnak lehet szerepe. A reklám és a reklámeszköz viszont országos, kormányrendeleti szabályozás alá és a járási hivatalhoz került. Aki ezt a két esetet összekeveri, vagy fölöslegesen fut hatósági köröket, vagy kihagy egy kötelező lépést.
Cégtábla vagy reklámeszköz? Ez a különbség dönt el mindent
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság a reklámkataszterrel kapcsolatos tájékoztatásában egyértelműen kimondja: nem kell bejelenteni a saját cégtáblát, üzletfeliratot, a vállalkozás használatában álló ingatlanon elhelyezett, a vállalkozást népszerűsítő egyéb feliratot, sem az üzlethelyiség portáljában, vagyis a kirakatban elhelyezett gazdasági reklámot. Ugyanígy nem minősül közterületről láthatónak az épületen, építményen belül közzétett reklám. A hatásköri kérdésben a kormányhivatali jogértelmezés is ugyanezt a vonalat húzza meg: a cégérek, cég- és üzletjelzések nem minősülnek reklámnak, ezért a rájuk vonatkozó helyi szabályozási lehetőség változatlan maradt. Vagyis ha a pékséged homlokzatára teszel ki egy világító feliratot a saját nevével és tevékenységével, az más elbírálás alá esik, mint egy telekre állított, gazdasági reklámot futtató kültéri reklámtábla. A bejelentési kötelezettség a reklámeszköz tulajdonosát terheli, és a közterületen, valamint a közterületről látható magánterületen elhelyezett reklámeszközre terjed ki.
Öt tipikus helyszín, öt teljesen más szabályrend
A gyakorlatban a megkeresések nagy része öt helyzet valamelyikébe esik: saját üzlethomlokzat lakott területen belül, saját telephely kerítése vagy udvara, társasházi homlokzat, közterület, illetve közút menti külterületi ingatlan. Ezek között nem fokozati, hanem minőségi a különbség — az egyik esetben elég a tulajdonosi oldalt rendezni, a másikban törvényi tilalomba ütközöl. Az alábbi táblázat ezt a döntési fát foglalja össze. Használd kiindulásnak, de tartsd fejben, hogy a besorolás — közterület vagy magánterület, lakott területen belül vagy kívül, közterületről látható vagy sem — helyszínenként eltér, és a besorolás dönti el, melyik oszlop vonatkozik rád. Érdemes azt is tudni, hogy a szabályozás hatálya kiterjed a közút úttesten kívüli burkolatlan részére és a közút tengelyétől számított 100 méteren belüli elhelyezésre is, tehát az "út mellett, de a saját telkemen" gondolat önmagában nem old fel semmit.
A saját telephely a legbiztosabb terep — de nem korlátlan
A saját tulajdonú vagy bérelt ingatlanon, a vállalkozás működési helyén elhelyezett cégtábla és üzletfelirat a legkevesebb hatósági kockázattal járó megoldás: az NMHH tájékoztatása szerint nem tartozik a reklámkataszteri bejelentés alá, és nem reklámeszközként kell kezelni. Ez azonban nem jelent szabad kezet. A településtervek tartalmáról szóló 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 46. § (2) bekezdés b) pontja szerint az önkormányzat településképi bejelentési eljárást folytathat le a cégérek, cég- és üzletjelzések, valamint berendezések épületeken való elhelyezhetőségét megelőzően — de csak akkor, ha ezt a saját rendeletében előírta. Elhelyezési szempontból ez annyit jelent, hogy a saját homlokzat és a saját telek adja a legszélesebb mozgásteret, a helyi rendelet viszont szűkítheti, ezért a helyszín szerinti önkormányzat hatályos rendelete a kiindulópont. A településképi bejelentés menetét külön cikkben írtuk le, itt nem ismételjük meg. Bérelt ingatlannál mindehhez jön a bérbeadó írásos tulajdonosi hozzájárulása — ezt sok vállalkozó szóbeli beleegyezéssel intézi el, ami később, hatósági eljárásban semmit nem ér. Ha a felirat kinyúlik a járda fölé, az már a közterületet érinti, és külön közterület-használati kérdés.
Társasházi homlokzat: tulajdonosi hozzájárulás nélkül nincs miről beszélni
Ha az üzletedet társasházban üzemelteted, a homlokzat rendszerint nem a te külön tulajdonod, hanem a társasház közös tulajdona. Ebből az következik, hogy a tábla kihelyezéséhez a társasház mint tulajdonos hozzájárulása kell, amit a közgyűlés határozata vagy a szervezeti és működési szabályzat rendez — nem elég, hogy az üzlethelyiség a tiéd. A tulajdonosi hozzájárulás hiánya nem formaság: a Méptv. 106. § (1) bekezdése szerint aki idegen vagyontárgyon a tulajdonos hozzájárulása nélkül plakátot helyez el — vagy akinek érdekében ezt teszik —, közigazgatási bírsággal sújtható, közterület esetén a bírság kiszabására a közterület-felügyelet jogosult. A gyakorlati következmény, hogy a hozzájárulás beszerzését a közgyűlés összehívásának ritmusához kell időzíteni, ami hetekkel-hónapokkal megelőzi a gyártást. Érdemes már a hozzájárulás kérésekor pontos méret- és látványtervvel érkezni, mert egy utólagos módosításhoz újabb közgyűlési döntés kellhet.
Közterületen a vállalkozás gyakorlatilag nem tehet ki saját reklámtáblát
Ez az a pont, ahol a legtöbb tévhit él. A 476/2024. (XII. 31.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdése zárt felsorolásra szűkíti, mi helyezhető el közterületen: utcabútor, digitális billboard, citylight, hirdetőoszlop, építési reklámháló, reklámháló, valamint tetőreklám. Ezek nem olyan eszközök, amelyeket egy helyi vállalkozás a saját nevében egyszerűen kihelyezhet a járda mellé — kiépített reklámhordozó-típusokról van szó, meghatározott területi besorolások mellett. A rendelet a reklámfelület méretét is keretbe szorítja: a reklámeszköz általában legalább 2 négyzetméteres és legfeljebb 15 négyzetméteres reklámfelülettel rendelkezhet, néhány nevesített kivétellel, például a citylight, az építési reklámháló, a reklámháló és a tetőreklám esetében. Ha tehát a járdán vagy egy közterületi zöldsávban gondolkodsz, a reális út nem a saját tábla kihelyezése, hanem meglévő reklámfelület bérlése — vagy a saját homlokzatra való visszatérés.
Közút mellett: lakott területen belül és kívül gyökeresen más a helyzet
A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (Kkt.) 12. § (3a) bekezdése szerint lakott területen nem lehet reklámtábla, reklámhordozó és egyéb reklámcélú berendezés a gépjárművek közlekedésére szolgáló közút területén — a közút úttesten kívüli burkolatlan területe kivételével —, valamint a közút felett, annak műtárgyán és tartozékán, a járda, a gyalogút és a kerékpárút kivételével. A 12. § (3e) bekezdés a lakott területen kívül még szigorúbb: a gépjárművek közlekedésére szolgáló közút lakott területen kívüli szakasza mellett nem lehet reklámtábla, reklámhordozó vagy egyéb reklámcélú berendezés. A 476/2024. (XII. 31.) Korm. rendelet ugyanezt erősíti meg a közút lakott területen kívüli szakasza melletti, külterületi besorolású ingatlanra. A (3e) bekezdés viszont nevesített kivételeket is tartalmaz, és ezek közül egy közvetlenül érinthet téged: a tilalom nem vonatkozik az építményeken, az építmények telkén elhelyezett olyan feliratra, amely az építményben működő cég nevét, jelét (piktogramját) vagy tevékenységét jelzi. További kivétel a 2010. december 31-éig a nem gyorsforgalmi utak mentén kihelyezett, 12A/0-ás ív méretű reklámfelület, az üzemanyagtöltő állomások területén elhelyezett cégjelzés és üzemanyagárakat tartalmazó tábla, valamint a közlekedés biztonságát elősegítő, engedélyezett közérdekű tájékoztató tábla. Vagyis a külterületi telephelyed saját cégjelzése más megítélés alá esik, mint egy oda állított hirdetőtábla — de a kettő közötti határ nem a te szándékodon múlik, hanem a felirat tartalmán.
Ki a hatóság? 2024 óta nem az önkormányzat a reklám gazdája
Ez a cikk legfontosabb tudnivalója, és pontosan ezt írja félre a legtöbb, régebbi keltezésű összefoglaló. A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 2024. október 1-jétől hatályon kívül helyezte a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvényt, és ezzel egyidejűleg a reklámok elhelyezésének kérdése kikerült a helyi szabályozásból. A Méptv. 230. § (7) bekezdése szerint e rendelkezés hatálybalépésétől a településképi rendelet reklámok és reklámhordozók elhelyezésére vonatkozó szabályait nem kell alkalmazni. A Méptv. 104. § (7) bekezdése alapján reklámeszköz kizárólag tudomásulvételi eljárást követően helyezhető el, és ennek lefolytatása a járási (fővárosi kerületi) hivatal hatáskörébe tartozik. A 104. § (8) bekezdés hozzáteszi: a szabályszerűen telepített reklámeszközön kizárólag akkor helyezhető el reklám, ha a reklámeszközt az NMHH bejegyezte az országos reklámkataszterbe. A kataszter vezetését a 2/2024. (I. 23.) NMHH rendelet szabályozza. A törvény azt is kimondja a 104. § (4) bekezdésében, hogy a helyi építési szabályzat nem tartalmazhat olyan településképi rendelkezést, amely az utcabútorok létesítését vagy telepítését, az utcabútor reklámeszközként történő használatát, illetve az utcabútoron reklám közzétételét szabályozza.
Mi maradt az önkormányzatnál — és miért lehet még kavarodás
Az önkormányzatnál a cégér, a cég- és üzletjelzés, valamint az épületeken elhelyezett berendezések köre maradt, és itt is csak akkor van bejelentési eljárás, ha a helyi rendelet ezt előírta. A reklámra viszont a Méptv. saját, országos követelménye vonatkozik: a 104. § (1) bekezdése szerint közterületről látható reklámhordozó és reklám csak olyan helyen, méretben és megjelenési formában helyezhető el, amely a település vagy településrész jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatát nem sérti. Fontos gyakorlati körülmény, hogy a régi helyi rendeletek nem tűntek el egy csapásra: az önkormányzatoknak felül kellett vizsgálniuk és hatályon kívül kellett helyezniük a reklámokra vonatkozó régi szabályaikat, a településképi rendeleteket pedig a Méptv. 229. § (6) bekezdése szerint 2027. június 30-ig kell beépíteni a helyi építési szabályzatba. Ezért fordulhat elő, hogy egy önkormányzati honlapon ma is a régi reklámszabályokra bukkansz. Ha ilyet találsz, ne abból induljon ki a tervezés — kérdezz rá írásban, melyik rendelkezést tekintik hatályosnak.
2026. október 1.: két dolog történik egyszerre
Erről a legtöbb cikk hallgat, pedig 2026 augusztusában ez a leggyakorlatiasabb tudnivaló. Az egyik: a 476/2024. (XII. 31.) Korm. rendelet 19. § (1b) bekezdése szerint a rendelet hatálybalépése és 2026. október 1. között új reklámeszköz általában nem telepíthető, és tudomásulvételi kérelem sem nyújtható be rá — kivéve az utasváróhoz tartozó reklámeszközt, a rendelet 2. § (2) bekezdése szerinti kört és a hirdetőoszlopot. A másik: ugyanezen a napon lépnek hatályba a 2026. évi XX. törvény érdemi rendelkezései, amelyek módosítják a Méptv.-t. A törvény 29. § (2) bekezdése szerint az érintett alcímek 2026. október 1-jén lépnek hatályba; a módosítás nyomán a reklámeszköz elhelyezésére vonatkozó tudomásulvétel öt évig érvényes, a közigazgatási bírság megnevezése pedig településkép-védelmi bírságra változik. Ennek két következménye van rád nézve. Aki gazdasági reklámot hordozó kültéri felületben gondolkodik, annak az ütemtervét ehhez a dátumhoz kell igazítania, és számolnia kell azzal, hogy a tudomásulvétel nem lesz örökre szóló. Aki viszont a saját telephelyén, saját néven jelenik meg cégtáblával, azt a telepítési korlátozás nem érinti, tehát nincs értelme emiatt halogatni a beruházást.
A fényerő ma számszerű jogszabályi korlát, nem ízlés kérdése
Ez a LED-technológia szempontjából a legfontosabb újdonság. A 476/2024. (XII. 31.) Korm. rendelet 7. § (1) bekezdése a digitális reklámeszközre kimondja, hogy nappali fényereje nem haladhatja a 6000 nit maximális értéket, továbbá naplemente után, éjszaka az 1500 nit maximális értéket. Ugyanez a bekezdés írja elő, hogy a fényerejének automatikusan változtathatónak kell lennie, és hogy az eszköz villogó, káprázást okozó fényt vagy futófényt nem tartalmazhat, nem lehet villogó vagy káprázást okozó külső fényforrással megvilágított, továbbá nem tartalmazhat közúti jelzéseket, azokkal összetéveszthető ábrákat, feliratokat, fényeket, sem a közúti jelzéstechnikában alkalmazottal megegyező vagy ahhoz hasonló színeket. Műszakilag három számot érdemes együtt látni, mert külön-külön mindegyik félreérthető: a kültéri olvashatóság szakmai minimuma 4500-5000 nit automata fényerő-szabályozással; a saját kültéri LED-moduljaink adatlap szerinti fényereje 5000-8000 nit; reklámeszköznél pedig a 476/2024. (XII. 31.) Korm. rendelet nappalra 6000 nitben, naplemente után 1500 nitben maximálja a fényerőt. A három érték nem mond ellent egymásnak, mert nem ugyanarra vonatkozik: az első a tűző napon való olvashatóság alsó küszöbe, a második a panel névleges csúcsteljesítménye, a harmadik pedig az üzem közben ténylegesen kisugárzott fényerő jogi felső korlátja. Egy 8000 nites kültéri modul tehát önmagában nem jogsértő — az válik azzá, ha nincs mögötte automatikus szabályozás, és a tábla éjszaka is teljes teljesítményen világít. Éjszakára minden nagy fényerejű kültéri felületet vissza kell tudni venni: szabályozás nélkül ez nem tartható, és nem is dokumentálható. A fényerő-szabályozás tehát nem opcionális extra, hanem beszerzési alapkövetelmény. A rendelet számszerű korlátja kifejezetten a digitális reklámeszközre szól, a saját cégtáblánál viszont ugyanez a jó gyakorlat — a szomszédok és a közútkezelő felől érkező panaszok jellemzően a szabályozatlan éjszakai fényerőből fakadnak.
A szürke zóna: mikor lesz a saját tábládból reklámeszköz?
Érdemes őszintén beszélni arról, hol nem éles a határ. A saját nevet, logót és tevékenységet mutató, statikus felirat egyértelműen a cégtábla-ágon van. Ha viszont ugyanaz a felület a saját telephelyeden változó tartalmat játszik le — akciókat, árakat, kampányüzeneteket —, akkor felmerül, hogy gazdasági reklámot közöl, és így a hordozója reklámeszköznek minősül-e. Ha igen, akkor a Méptv. 104. § (7) bekezdés szerinti tudomásulvételi eljárás és a 104. § (8) bekezdés szerinti reklámkataszteri bejegyzés is szóba jön, sőt a 2026. október 1-ig tartó telepítési korlátozás is. Ezt a besorolást nem a gyártó és nem a marketinges dönti el, hanem a hatóság a konkrét tartalom és elhelyezés ismeretében. A védhető gyakorlat: ha közterületről látható, változó tartalmú kültéri felületet tervezel, még a megrendelés előtt kérdezd meg írásban az illetékes járási hivatalt, hogy a tervezett tartalom mellett reklámeszköznek tekintik-e. Egy írásos válasz olcsóbb, mint egy utólagos eljárás.
Mit szedj össze, mielőtt bármit megrendelsz
A csúszások többsége abból ered, hogy a dokumentáció a gyártás után készül el. Amit érdemes már az egyeztetés előtt összeállítani: a tervezett felület pontos befoglaló méretei milliméterben; helyszínrajz vagy pontos cím és tájolás; annak tisztázása, hogy a helyszín belterület vagy külterület, lakott területen belül vagy kívül van, és közterületről látható-e; fotó a jelenlegi állapotról, lehetőleg utcaképbe illesztve; látványterv a tervezett táblával; a felület fényereje nitben és a fényerő automatikus szabályozásának módja; a rendszer teljesítményfelvétele és a betáp adatai; a rögzítés és a tartószerkezet ismertetése; valamint a tulajdonosi hozzájárulás írásban, bérlemény vagy társasház esetén. A fényerőnél a kültéri modulok adatlap szerinti 5000-8000 nites értéke mellett tüntesd fel a szabályozás módját is, mert reklámeszköznél a nappali 6000 és az éjszakai 1500 nites korlát tartását ez teszi igazolhatóvá. Ha önálló tartószerkezet, oszlop vagy alapozás is készül, azt építésügyi szempontból külön kell megnézni, mert az már nemcsak megjelenés, hanem építmény kérdése is. Aki ezzel a csomaggal indul, legalább nem az adathiányon fog elakadni.
Időzítés: a hatósági és tulajdonosi szakasz a kritikus út
A vállalkozók tipikusan a gyártási határidőre terveznek, holott a kritikus út jellemzően a hatósági és tulajdonosi oldalon van. Elhelyezési szempontból két dolgot kell legelőször lezárni: a helyszín besorolását (belterület vagy külterület, közterület vagy magánterület, lakott területen belül vagy kívül, közterületről látható-e), és azt, hogy cégtábláról vagy reklámeszközről van-e szó. Amíg ez a kettő nyitott, a végleges méretet sem érdemes rögzíteni. Ezt követi a tulajdonosi vagy közgyűlési hozzájárulás beszerzése, ami társasháznál a közgyűlés összehívásának ritmusához igazodik. Az ezután következő településképi bejelentés, illetve reklámeszköznél a tudomásulvételi eljárás lépéseit külön cikkben vezettük végig. Konkrét átfutási időt felelősen nem lehet ígérni, mert a hozzájárulások és az eljárások hossza ügyenként és településenként eltér — de a sorrend mindenhol ugyanez. Aki nyitáshoz, szezonhoz vagy kampányindításhoz köti az élesítést, annak a hatósági és tulajdonosi szakaszra kell tartalékidőt terveznie, nem a gyártásra. A leggyakoribb hiba, hogy a megrendelő a végleges méretet a besorolás tisztázása előtt rögzíti — ha utóbb kisebb felületet lehet csak kitenni, a legyártott tábla nem használható fel maradéktalanul.
Mi kerül pénzbe a hatósági oldalon
Konkrét összeget nem érdemes ígérni, mert az eljárási díjak és a helyi tételek eltérnek és változnak, viszont a költségtételek listája kiszámítható. Számolj az eljárási és igazgatási szolgáltatási díjakkal; a reklámkataszteri bejelentéshez kapcsolódó, reklámfelületenként fizetendő díjjal, ha reklámeszközről van szó; az esetleges közterület-használati díjjal, ha a felület a közterület fölé nyúlik; a látványterv és a műszaki dokumentáció elkészítésének költségével; valamint a tartószerkezet statikai vagy villamos szakági dokumentációjával, ha önálló szerkezet készül. Ehhez jön az idő ára: a csúszó nyitás vagy elmaradt szezon közvetve gyakran többe kerül, mint maga az eljárás. A jó hír, hogy ezek a tételek előre felmérhetők, és a helyszíni felmérés során nagyrészt tisztázhatók.
Miben tudunk segíteni, és miben nem
Gyártóként a műszaki oldalt tudjuk levenni a válladról: díjmentes helyszíni felméréssel, pontos méret-, fényerő- és teljesítményadatokat tartalmazó műszaki adatlappal, valamint olyan kültéri LED-megoldással, amelynek adatlap szerinti fényereje 5000-8000 nit és automatikusan szabályozható, így a jogszabályi nappali 6000 és éjszakai 1500 nites korlát tartható és dokumentálható. A hatósági eljárást viszont a megrendelőnek vagy megbízott képviselőjének kell lefolytatnia, mert az ügyfél maga a tulajdonos vagy az üzemeltető, és jogi állásfoglalást sem adhatunk. Ha most tájékozódsz, az eljárás menetéért kezdd a kültéri reklámtábla engedélyezéséről szóló cikkünkkel, a műszaki oldalhoz pedig nézd meg a LED fal fényerő útmutatót és a kültéri LED fal kínálatunkat.
Zárszó: ez tájékoztatás, nem jogi állásfoglalás
A fenti összefoglaló a hatályos országos jogszabályi keret főbb pontjait mutatja be, a hivatkozott jogszabályhelyek hatályos szövege alapján. A kültéri reklámtábla elhelyezésének megítélése ugyanakkor helyszínenként, területi besorolásonként, közútkezelőnként és önkormányzatonként eltérhet, a szabályozás pedig gyorsan változik — 2026. október 1-jén is több rendelkezés lép hatályba. Ez a cikk általános tájékoztatásra készült, nem minősül jogi tanácsadásnak, és nem helyettesíti a konkrét ügyre szóló hatósági vagy jogi véleményt. A konkrét ügyben kötelező érvényű választ az illetékes hatóság — az önkormányzat főépítészi vagy településrendezési szervezete, a járási (fővárosi kerületi) hivatal, reklámkataszteri kérdésben az NMHH, közút mellett pedig az illetékes közútkezelő —, illetve szakjogász adhat.
Szakértői tipp
Kérd meg a gyártót, hogy az árajánlathoz adjon egy különálló, egyoldalas műszaki adatlapot: befoglaló méret milliméterben, pixeltávolság, névleges és maximális fényerő nitben, a fényerő automatikus szabályozásának módja, teljesítményfelvétel, tömeg és a rögzítés módja. Ezt a lapot változtatás nélkül csatolhatod a hatósági beadványhoz és a társasházi közgyűlési előterjesztéshez is. A fényerő sorát érdemes külön elolvasni: a kültéri olvashatóság szakmai minimuma 4500-5000 nit automata szabályozással, a saját kültéri moduljaink adatlap szerint 5000-8000 nitet adnak, a 476/2024. (XII. 31.) Korm. rendelet 7. § (1) bekezdése pedig reklámeszköznél nappalra 6000 nit, naplemente után és éjszaka 1500 nit felső határt szab, és kifejezetten előírja a fényerő automatikus változtathatóságát. A magas névleges érték tehát nem baj, a szabályozás hiánya viszont az — és ezt egy adatlapon egy sorral igazolni lehet, utólag viszont nehéz.
Gyakori hibák
1. Egy elavult online útmutató alapján az önkormányzattól kérnek településképi engedélyt a reklámtáblára, holott 2024. október 1. óta a reklámeszközre a járási hivatal folytat le tudomásulvételi eljárást. 2. A táblát előbb legyártatják, és csak utána tisztázzák a besorolást — ha utóbb kisebb vagy más megjelenésű felület lehet csak, a legyártott tábla nem használható fel maradéktalanul. 3. Összekeverik a saját cégtáblát a reklámeszközzel, és vagy fölösleges országos eljárásba kezdenek, vagy kihagyják a kötelező tudomásulvételi eljárást és a reklámkataszteri bejegyzést. 4. Bérleményben szóbeli tulajdonosi beleegyezéssel indulnak; társasháznál pedig az üzlethelyiség tulajdonjogát összetévesztik a homlokzat feletti rendelkezési joggal. 5. Külterületen, országút mellett saját földre terveznek reklámtáblát, abban a hitben, hogy a saját tulajdon felülírja a Kkt. 12. § (3e) bekezdése szerinti tilalmat. 6. Automatikus fényerő-szabályozás nélküli kültéri kijelzőt vásárolnak, vagy 4500 nit alatti panelt tesznek ki napsütötte homlokzatra — az első miatt az éjszakai 1500 nites korlát tartása nem dokumentálható, a második pedig nappal olvashatatlan. 7. A 6000 nites jogszabályi korlátot a panel adatlapján szereplő csúcsértékre értik, és emiatt gyengébb modult választanak — a korlát az üzem közben kisugárzott fényerőre vonatkozik, ezért az 5000-8000 nites kültéri modul automata szabályozással teljesen szabályos. 8. Feltételezik, hogy egy meglévő statikus tábla digitálisra cserélése automatikusan a régi elbírálás alá esik, holott a változó, reklámtartalmú felület megítélése más lehet.
| Helyszín | Mi a tábla jogi besorolása | Kinek a hozzájárulása kell | Milyen eljárás | A legfőbb korlát |
|---|---|---|---|---|
| Saját üzlet homlokzata lakott területen belül | Cégtábla / üzletfelirat, ha a saját vállalkozást azonosítja | Tulajdonos (bérleménynél a bérbeadó), írásban | Településképi bejelentés csak akkor, ha a helyi rendelet előírja (419/2021. Korm. r. 46. § (2) b)) | A helyi rendelet cégérre, cég- és üzletjelzésre vonatkozó követelményei |
| Saját telephely udvara, kerítése, tetője (belterület) | Cégtábla vagy reklámeszköz — a tartalom dönti el | Ingatlantulajdonos | Ha reklámeszköz: járási hivatali tudomásulvétel + NMHH reklámkataszter | Közterületről látható elhelyezésnél az országos reklámszabályok is élnek |
| Társasházi homlokzat | Cégtábla / üzletfelirat vagy reklám | A társasház mint közös tulajdonos (közgyűlés, SZMSZ) | Tulajdonosi hozzájárulás; településképi bejelentés, ha a helyi rendelet előírja | Hozzájárulás nélküli elhelyezés a Méptv. 106. § szerint bírságolható |
| Közterület (járda, tér, zöldsáv) | Reklámeszköz | A közterület kezelője / tulajdonosa | Járási hivatali tudomásulvétel + NMHH reklámkataszter | Csak a 476/2024. Korm. r. 3. § (1) szerinti eszköztípusok (utcabútor, citylight, hirdetőoszlop stb.) |
| Közút melletti külterületi ingatlan (lakott területen kívül) | Reklámeszköz | Ingatlantulajdonos — de a törvényi tilalom felette áll | A fő szabály szerint nincs járható út | Kkt. 12. § (3e) és a 476/2024. Korm. r. tiltja; szűk kivétel az építményen/telkén a cég nevét, jelét, tevékenységét jelző felirat |
Pár kérdés, és megkapod a javasolt pixelpitch-et, méretet és tájékoztató árat.
Tervező indítása →
