Digital signage magyar vállalkozásoknak: mi ez és mikor éri meg
A „digital signage” kifejezésre havi 140 keresés fut a magyar Google-ön (Semrush, hu adatbázis, 2026. augusztus), és szinte mindig ugyanaz a kérdés van mögötte: megéri-e képernyőre cserélni a nyomtatott plakátot, árlistát vagy molinót. A válasz nem attól függ, hogy mennyire modern a cég, hanem négy
Mi az a digital signage – és mi nem az
A digital signage magyarul digitális kijelzőrendszer: elektronikusan vezérelt megjelenítő felület, amelyen a tartalom távolról, szoftverből cserélhető, ütemezhető és több helyszínen egyszerre frissíthető. A kifejezés a magyar piacon elsősorban B2B döntéshozói szóhasználat – a Semrush 2026. augusztusi, magyar adatbázisra vonatkozó mérése szerint havi 140 keresés fut rá –, miközben ugyanezt a dolgot a vásárlók laikus szóval „digitális reklámtáblának”, „kirakati kijelzőnek” vagy egyszerűen „LED falnak” hívják. A legfontosabb megkülönböztetés: a digital signage nem egy termék, hanem egy rendszer. Egy falra akasztott tévé nem digital signage, mert hiányzik mögüle a vezérlés, az ütemezés és a tartalomkezelés. Az önmagában világító, cserélhetetlen feliratú fénydoboz szintén nem az, mert nem programozható. A különbség üzletileg is számít: a nyomtatott vagy fix felület minden üzenetváltásnál új anyagköltséget és munkaórát jelent, a digitális felületen a századik tartalomcsere ugyanannyi anyagköltséggel jár, mint az első – nullával.
A digital signage négy rétege — Megjelenítő, lejátszó, szoftver, hálózat
Minden működő digital signage rendszer négy rétegből áll, és mind a négyet meg kell tervezni. (1) A megjelenítő réteg maga a felület: LED fal, LED poszter vagy kereskedelmi célra készült LCD kijelző. (2) A lejátszó és vezérlő réteg a vezérlőkártya vagy médialejátszó, amely eldönti, hogy a kép valós időben érkezik-e egy számítógépről (szinkron vezérlés), vagy a kijelző önállóan játssza le a rá feltöltött tartalmat (aszinkron vezérlés). A saját LED fal rendszereinket jellemzően NovaStar vagy Linsn vezérlőkártyával szállítjuk, amelyek HDMI, DVI vagy DisplayPort bemeneten fogadják a jelet. (3) A tartalomkezelő szoftver – gyakran CMS-nek nevezik – az a felület, ahol a képet, videót, árat, nyitvatartást szerkeszted, jellemzően böngészőből vagy telefonos alkalmazásból. (4) A hálózati réteg köti össze a hármat: LAN, WiFi, mobilinternet (4G) vagy felhő. Aki csak az első réteget vásárolja meg, annak később derül ki, hogy a másik hármat is meg kell fizetni – ezért kell tételes ajánlatot kérni, amelyben mind a négy réteg külön soron szerepel.
Miért nem elég egy otthoni tévé erre a feladatra
A lakossági televíziók jellemzően 250–350 nit fényerőt adnak (a HDR-es kivitelek 400 nit körülig mennek), és a gyártói üzemidő-besorolásuk napi 6–8 óra. Egy üzletben, kirakatban vagy váróban viszont a kijelző napi 10–16 órát megy, hétvégén is – a kereskedelmi célú kijelzőket ezért eleve 16/7 vagy 24/7 üzemre minősítik. A fényerőben is nagy a szakadék: a kereskedelmi célú LCD kijelzők jellemzően 500–700 nitnél kezdődnek; beltérben egy LED felülettől 600–1200 nit a szükséglet, és a saját beltéri moduljaink 800–1200 nitet adnak; a kültéri LED moduljaink pedig 5000–8000 nitet, mert közvetlen napfényben a szakmai minimum is 4500–5000 nit automata fényerő-szabályozással, ez alatt a kép kimosódik. Ehhez jönnek azok a funkciók, amelyek egy lakossági tévében egyszerűen nincsenek benne: álló (portré) tájolású üzem, időzített be- és kikapcsolás, távoli tartalomcsere, üzemidő-naplózás és beégés elleni védelem. Egy kirakatba állított otthoni tévé tehát nem attól rossz választás, hogy olcsóbb, hanem attól, hogy napfényben nem látszik, és nem arra az üzemidőre tervezték, amit el kell viselnie.
LCD, LED poszter vagy LED fal? A három technológia határa
A gyakorlatban a nézőtávolság és a fényviszonyok döntenek, nem az ízlés. Nagyjából 1–3 méteres olvasótávolságnál – pulton, kasszasornál, váróban – a kereskedelmi LCD kijelző a gazdaságosabb, mert kis felületen ad nagyon finom felbontást; ezen a távolságon LED felülettel csak nagyon sűrű, P1.5 körüli vagy annál finomabb osztással lehet versenyezni, ami négyzetméterre vetítve jóval drágább. Ha mozgatható, önálló, falbontás nélkül telepíthető felület kell, a LED poszter az erős megoldás: 8–10 cm vékony, kerekeken tolható, és a kínálatunkban ez a kategória viszi a legfinomabb osztásokat, P1.5-től P2.5-ig (kültéri, időjárásálló poszter-kivitel is van). Poszternél éppen ezért kulcskérdés, hogy pontosan milyen közelről nézik: a site egységes ökölszabálya szerint a kényelmes minimális nézőtávolság méterben a pixeltávolság milliméterértékének 2,5–3-szorosa, tehát a P1.5-ös kivitel nagyjából 4–4,5, a P2.5-ös 6–7,5 méterről ad kényelmes képet. A kép ennél közelebbről is összeáll – a modul-adatlapjaink ajánlott távolság minimuma a pitch milliméterértékével egyezik –, de ott már látszik a pixelrács, ezért hosszan nézetett tartalomhoz nem ez a mérvadó szám. Nagy felületnél, mérethatár nélküli bővítésnél, tükröződő fényben vagy kültéren a LED fal az egyetlen komolyan vehető megoldás, mert ez az egyetlen technológia, amely modulonként szabadon bővíthető, és amelynél a képfelület látható kerethatárok nélkül folytatódik.
A pixeltávolság ökölszabálya: honnan nézik, onnan számold
A site egységes ökölszabálya – ugyanaz, amit a pixeltávolságról szóló alapcikkünk használ – így szól: a kényelmes minimális nézőtávolság méterben nagyjából a pixeltávolság milliméterértékének 2,5–3-szorosa. Egy P4-es falat tehát 10–12 méterről, egy P10-eset 25–30 méterről érdemes nézni ahhoz, hogy a szem ne bontsa szét a képet pontokra. Ettől külön kell választani az abszolút fizikai határt: a kép már a pitch milliméterértékével egyező métertől összeáll – ezt adja meg a modul-adatlapjaink ajánlott távolság minimuma is, a P2-es beltéri modulnál 2, a P4-es kültérinél 4 méter –, de ez a láthatóság alsó küszöbe, nem a kényelmes nézés távolsága. A számítás iránya a fontos: a nézőtávolságból következik a pixeltávolság, nem fordítva. Visszafelé a képlet ennyi: a legközelebbi valós nézőpont méterértékét oszd el 2,5–3-mal, és megkapod a szükséges pitch-et milliméterben – 10–12 méteres legközelebbi nézőpontnál ez P4 körüli osztás, 4 méteresnél P1.5 körüli. Ebből jön a legfontosabb költségvédő döntés is: minden a szükségesnél finomabb pitch fölösleges pénzkidobás, mert a sűrűbb osztás négyzetméterenként több LED-et jelent, tehát drágábban adja ugyanazt a látványt. Aki előbb választ pitch-et és utána méri le a helyet, az vagy szemcsés, vagy fölöslegesen drága felületet kap.
Mikor éri meg: öt küszöb, amit érdemes végigmérni
A digital signage akkor hoz pénzt, ha legalább kettő teljesül az alábbi öt küszöbből. (1) Frissítési gyakoriság: ha havonta legalább kétszer cserélsz nyomtatott plakátot, molinót vagy árlistát, a nyomdaköltség és a csere munkaórája már mérhető tétel. (2) Elhaladó forgalom: ha a felület olyan pontra néz, ahol naponta több száz ember halad el, minden egyes tartalomcsere új elérést jelent, nulla anyagköltséggel. (3) Több versengő üzenet: ha ugyanazon a felületen három vagy több üzenetet kellene megjeleníteni – akció, nyitvatartás, új termék, állásajánlat –, a nyomtatott felület kényszerű választásra késztet, a digitális felület viszont mindet lejátssza egy körben. (4) Fényviszonyok: napfényes kirakatban a nyomtatott anyag idővel fakul, a LED felület fényereje viszont automatikus fényerő-szabályozással a környezethez igazodik, hajnalban és délben is olvasható marad. (5) Több telephely: három vagy több üzletnél a központi tartalomkezelés önmagában megspórolja a helyszínenkénti kiszállást és az elavult, hetekig kint felejtett plakátokat.
Mikor NEM éri meg – és ezt kevesen mondják ki
Négy helyzetben a digital signage rossz döntés. Először: ha az üzeneted évekig ugyanaz – cégnév, logó, egy telefonszám –, akkor nem programozható felületre van szükséged, hanem világító cégtáblára vagy fénydobozra, ami olcsóbb, egyszerűbb és kevesebbet fogyaszt. Másodszor: ha nincs a cégben senki, akinek a feladatleírásában szerepel a tartalom karbantartása; a hónapok óta ugyanazt mutató kijelző rosszabb benyomást kelt, mint egy szép nyomtatott tábla. Harmadszor: ha a felület olyan helyre kerülne, ahonnan senki nem néz rá néhány másodpercnél tovább – például egy szűk átjáróba, ahol az emberek nem lassítanak. Negyedszer: ha a rendelkezésre álló keret csak a panelre elég, a tartószerkezetre, a betápra és a telepítésre nem. Az alulméretezett tartószerkezet vagy a szűkös betáp nem takarékosság, hanem elhalasztott hiba – és a legdrágább fajtából, mert utólag a felület bontásával jár.
A megtérülés logikája – számold ki magadra
A megtérülés két oldalról jön: megspórolt költségből és többletbevételből. A megspórolt oldal a legkönnyebben mérhető, mert a saját számláidból kiolvasható: éves nyomdaköltség, plusz a grafikai tervezés díja, plusz a kiszállítás, plusz a cserére fordított munkaórák bérköltsége. A bevételi oldal a kirakat- vagy pult-előtti forgalomból, a magasabb átlagkosárból, vagy – ha jó helyen van a felületed – a reklámfelület bérbeadásából jön. A képlet egyszerű: megtérülési idő = a beruházás összköltsége osztva az éves megspórolt költség és az éves többletfedezet összegével. Fontos, hogy a beruházás összköltségébe ne csak a kijelző kerüljön bele, hanem a tartószerkezet, a villanyszerelés, a vezérlés, a telepítés és az első évi tartalomgyártás is – ez a négy tétel az, ami az egymással összehasonlítani kívánt ajánlatokat általában szétválasztja. Az üzemeltetési oldalt is vedd bele: az áramköltséget, a hálózati előfizetést, és ha van, a szoftver éves díját.
Ártényezők: mi mozgatja valójában a végösszeget
Konkrét összeget felelősen csak helyszíni felmérés után lehet mondani, de az árat mozgató tényezők listája általános érvényű, és ez alapján bármelyik beérkező ajánlat ellenőrizhető. A felület nagysága négyzetméterben; a pixeltávolság (a finomabb pitch drágább, mert négyzetméterenként több LED van rajta); a beltéri vagy kültéri kivitel, azaz az IP-védettség szintje – a beltéri modulok jellemzően IP31, a kültériek IP65 besorolásúak; a fényerő; a kabinet vagy keret anyaga és kivitele; a tartószerkezet és annak statikai igénye; a betáp mérete és a szükséges villanyszerelés; a vezérlőrendszer típusa (szinkron, aszinkron, 4G, felhő); a telepítés magassága és a hozzá szükséges emelőgép vagy állvány; a tartalomkezelő szoftver; a tartalomgyártás; végül a garancia hossza és a kiterjesztett szervizcsomag. Egy tételes ajánlatban ezek külön soron szerepelnek. Ha egy ajánlatban csak egyetlen összeg áll „LED fal” megnevezéssel, az nem árajánlat, hanem alkupozíció.
Hogyan jut el a tartalom a kijelzőre
A vezérlésnek két alapesete van, és a különbség üzemeltetési szempontból jelentős. A szinkron vezérlés valós időben viszi ki a képet egy számítógépről vagy médialejátszóról – ez kell akkor, ha élő adást, kamerát vagy dinamikus adatot (várakozási idő, sorszám, aktuális ár) jelenítesz meg. Az aszinkron vezérlésnél a tartalom a vezérlőkártyára töltődik fel, és a kijelző internetkapcsolat nélkül is végigjátssza; ez a jellemző választás kirakatnál, cégtáblánál és menütáblánál. A hálózat lehet vezetékes LAN – ez a legstabilabb –, WiFi, vagy mobilinternetes (SIM-kártyás) modul azoknál a kültéri felületeknél, ahová nem lehet kábelt húzni. A felhős rendszer akkor éri meg igazán, ha több telephelyed van, és egyetlen felületről akarod mindet frissíteni. A kezelés a gyakorlatban egy böngészős felület vagy telefonos alkalmazás: néhány kész sablon feltöltése és egy napszaki ütemezés beállítása a teljes napi rutin, ehhez nem kell külön informatikus – a vezérlőszoftver helyszíni betanítása nálunk egyébként az átadás része.
A tartalom az, ami eldönti, működik-e
A legdrágább hardver is működésképtelen, ha rossz tartalom megy rajta. Egy elhaladó ember csak néhány másodpercet ad egy kijelzőnek, ezért a tervezés józan feltevése az, hogy egy képernyőn egyetlen üzenet lehet, lehetőleg 5–7 szóban. A betűméretre az egész oldalon ugyanaz az ökölszabály érvényes, amit a cégtáblás és világítóbetűs cikkeinkben is használunk: 1 cm nagybetű-magasság körülbelül 1,2 méter tervezési, azaz kényelmes olvasótávolságot ad – 10 méteres nézőtávolsághoz tehát nagyjából 8–9 cm-es betű a tervezési méret. A még éppen kibetűzhető határ ennek körülbelül a háromszorosa, de arra tervezni nem szabad. Képernyős tartalomnál viszont jön egy kimondott ráhagyás: ha az üzenet több soros, több adatot mutat – menüsor, árlista, sorszám –, vagy ha a közönség mozgásban halad el, az alapszabály háromszorosával érdemes számolni, azaz nagyjából 2,5 cm betűmagassággal minden méter nézőtávolságra. Tíz méteres nézőtávolságnál ez 20–25 cm magas főüzenetet jelent. A lejátszási lista ne legyen hosszabb 6–8 elemnél, különben ugyanaz az üzenet túl ritkán tér vissza ahhoz, hogy egy elhaladó ember elkapja. Az ütemezés a leggyakrabban kihagyott lehetőség: reggel a kávé és a pékáru, délben az ebédmenü, délután az akció, este a nyitvatartás – ugyanaz a felület napszakonként más üzletágat szolgál ki. A kontraszt pedig fontosabb, mint a szépség: sötét alapon világos szöveg messziről is olvasható, a fotó fölé írt vékony fehér betű nem.
Vendéglátás: a legkézzelfoghatóbb magyar felhasználás
A digital signage magyar piacon legkézzelfoghatóbb alkalmazása a vendéglátásban van: éttermek, pékségek, kávézók és büfék keresik a leggyakrabban. Az ok egyszerű: a vendéglátásban változik leggyakrabban az ár és a kínálat, tehát itt a legmagasabb a nyomtatott árlista rejtett költsége. Egy digitális menütábla azonnal kezeli az elfogyott terméket, napszak szerint vált menüsort, és képpel is meg tudja mutatni az ételt, ami egy nyomtatott A4-es lapon nem fér el. Hogy LED vagy LCD a jobb választás egy adott vendéglátóhelyen, az szinte kizárólag a pult és a vendég közötti távolságtól függ: 1–3 méteres olvasótávolságnál az LCD, ennél nagyobb távolságban, nagy felületen vagy erős természetes fényben a LED felület az indokolt – a szükséges pixeltávolságot itt is a legközelebbi nézőpont adja meg, 2,5–3-mal osztva. A vendéglátós részleteket – a digitális étlap felépítését, a HACCP-szempontokat, a pára- és tisztíthatósági kérdéseket, a gőzölgő felületektől tartandó távolságot – külön cikkben bontottuk ki.
Fogyasztás, élettartam, üzemeltetés
Az egész oldalon egységes, általános állítás: egy LED fal átlagos üzemi fogyasztása 150–300 watt négyzetméterenként, a maximális – teljes fehér kép mellett, csúcsfényerőn mért – érték pedig 600–800 W/m². A saját modul-adatlapjaink ennél szűkebb sávban mozognak, és ezt a szűkítést mindig érdemes néven nevezni: az átlagfogyasztás beltéri moduljainknál 220–280, kültérieknél 200–300 W/m², a csúcsérték beltéri moduljainknál 580–650, kültérieknél 600–800 W/m². A két szám aránya a lényeg: az átlagos fogyasztás a maximumnak nagyjából a harmada-negyven százaléka, mert vegyes tartalom mellett soha nem világít egyszerre minden LED teljes fényerőn. Ebből két külön következtetés jön: az éves áramköltséget az átlagértékkel kell becsülni, a betápot és a villanyszerelést viszont a csúcsértékre kell méretezni. Az automata fényerő-szabályozás és az éjszakai kikapcsolás tovább csökkenti az éves fogyasztást – hogy pontosan mennyivel, az a helyszíni fényviszonyoktól és a tényleges üzemidőtől függ, ezt tehát konkrét óraszámmal érdemes kiszámolni, nem százalékos ígéretekkel. Az élettartam a modul-adatlapjainkon egységesen 100 000 üzemóra, ami napi 12 órás üzem mellett több mint 20 évnyi működés. A szám értelmezése fontosabb magánál a számnál: ez L50 típusú érték, vagyis nem kiégésről van szó, hanem arról az időpontról, amikorra a fényerő a kezdeti felére csökken – a gyakorlatban pedig a tápegységek meg a vezérlőkártyák cserélődnek előbb, mint maguk a LED-ek. A moduláris felépítés itt kulcskérdés: ha egy modul meghibásodik, elölről szerelhető kivitelnél percek alatt cserélhető anélkül, hogy a fal mögé kellene férni. Beszerzéskor ezért érdemes rákérdezni az alkatrész-utánpótlásra és arra, hogy a szerviz hány órán belül van a helyszínen.
Engedélyek: mit nézz meg telepítés előtt
Beltéri, saját üzlethelyiségben elhelyezett kijelzőnél jellemzően nincs külön engedélyezési teendő. Kültéri, közterületről látható reklámfelületnél viszont más a helyzet. A hazai keretet 2024. október 1-je óta a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (Méptv.) adja, amely a korábbi, településkép védelméről szóló szabályozás helyébe lépett – a konkrét településképi követelményeket azonban továbbra is az adott önkormányzat rendelete állapítja meg, és ez településenként, sőt egy városon belül övezetenként is eltérhet. A törvényi keret ismerete tehát nem helyettesíti a helyi utánajárást. Az egyetlen felelős tanács: a megrendelés előtt kérdezd meg a helyi önkormányzat főépítészét vagy építéshatóságát a konkrét címre vonatkozó előírásokról, különös tekintettel a felület méretére, a fényerőre és az esetleges éjszakai fényerő-korlátozásra. Ha műemléki környezetben vagy védett településképi területen van az ingatlan, erre külön rá kell kérdezni. Reklámcélú, közterületről látható kültéri felületnél a megengedett fényerőre külön jogszabályi felső korlát is vonatkozhat, nappalra és naplemente utánra eltérő értékkel – ezért kérdezd meg a kivitelezőtől, hogy a felület maximális fényereje szoftverből korlátozható-e, és hogy van-e benne automata, környezeti fényhez igazodó fényerő-szabályozás. Gyakorlati szempont: a fényerő-beállítás és az ütemezés utólag is módosítható, a rossz helyre vagy rossz mérettel telepített szerkezet viszont nem – az engedélyezési kérdést tehát a tervezés elejére kell hozni, nem a végére.
Hat lépés, ha nekivágsz
Először mérd meg a nézőtávolságot: a legközelebbi és a legtávolabbi pontot is, ahonnan valaki ténylegesen nézni fogja a felületet. Másodszor döntsd el, hol áll a kijelző – beltér, kirakat mögött vagy szabadban –, mert ez határozza meg a szükséges fényerőt és az IP-védettséget. Harmadszor a nézőtávolságból számold ki a pixeltávolságot, ne fordítva: a legközelebbi valós nézőpont méterértékét oszd el 2,5–3-mal, az adja meg a szükséges pitch milliméterét. Negyedszer válaszd ki a vezérlést aszerint, hogy élő tartalom kell-e, és hogy van-e stabil internet a helyszínen. Ötödször – és ezt intézd el még a megrendelés előtt – nevezd meg, ki lesz a tartalomért felelős személy a cégen belül, és mennyi ideje lesz rá hetente. Hatodszor kérj tételes, soronként bontott ajánlatot, és kérj díjmentes helyszíni felmérést: a Korád-Trade Kft. 2014 óta gyárt LED falakat, a felmérés és a tervezés kötelezettség nélküli, a vezérlőszoftver helyszíni betanítása pedig az átadás része.
Szakértői tipp
Mielőtt bármilyen ajánlatot kérnél, végezd el ezt az öt perces mérést: állj oda, ahonnan a leendő közönséged ténylegesen nézni fogja a felületet, és lépéssel mérd le a távolságot (egy felnőtt lépés nagyjából 0,7 méter). A legközelebbi nézőpont adja meg a szükséges finomságot: a kényelmes minimális nézőtávolság méterben a pixeltávolság milliméterértékének 2,5–3-szorosa, tehát visszafelé a legközelebbi nézőpont méterértékét oszd el 2,5–3-mal – ha a legközelebbi néző 12 méterre áll, a P4 körüli pitch bőven elég, ha 4 méterre, akkor P1.5 körüli osztás kell, és minden ennél finomabb csak drágább, nem szebb. A legtávolabbi nézőpont pedig a betűméretet adja: 1 cm betűmagasság körülbelül 1,2 méter kényelmes, tervezési olvasótávolságot jelent, több soros képernyős tartalomnál és mozgásban elhaladó közönségnél viszont ennek a háromszorosával, azaz nagyjából 2,5 cm betűmagassággal minden méter nézőtávolságra érdemes számolni. Ez a két szám együtt megvéd a legdrágább hibától – a fölöslegesen finom pixeltávolságtól – és attól is, hogy egy szép, de olvashatatlan felületet vegyél. Vidd magaddal ezt a két számot a felmérésre, és kérd, hogy az ajánlat indokolja meg, ha ettől eltérőt javasol.
Gyakori hibák
1. Fölöslegesen finom pixeltávolság vásárlása: a kényelmes minimális nézőtávolság méterben a pitch milliméterértékének 2,5–3-szorosa, tehát egy 10–12 méterről nézett felülethez P4 körüli osztás bőven elegendő – a P2 vagy P3 ugyanott csak drágább, nem szebb. 2. Az adatlapi minimum összekeverése a kényelmes nézőtávolsággal: a kép már a pitch milliméterértékével egyező métertől összeáll, de hosszan nézetett tartalmat nem erről a távolságról terveznek, hanem a 2,5–3-szorosáról. 3. Otthoni tévé kirakatba: 250–350 nit fényerővel napfényben a kép kimosódik, és a napi 6–8 órás gyártói üzemidő-besorolás nem fedi a napi 10–16 órás boltnyitvatartást. 4. Csak a panel megvásárlása: a tartószerkezet, a betáp, a villanyszerelés, a vezérlés és a telepítés együtt önálló, jelentős tételcsoport. 5. A betáp méretezése az átlagfogyasztásra: az áramköltséget az átlagértékkel (150–300 W/m²) kell becsülni, a betápot viszont a csúcsértékre (600–800 W/m²) kell méretezni. 6. Nincs kijelölt tartalomfelelős: a hónapokig ugyanazt mutató kijelző rosszabb benyomást kelt, mint egy jól megtervezett nyomtatott tábla. 7. Túl hosszú lejátszási lista: 8 elem fölött ugyanaz az üzenet olyan ritkán tér vissza, hogy az elhaladó ember nem kapja el. 8. Túl kicsi betű: az 1 cm ≈ 1,2 m az alapszabály, vagyis a kényelmes, tervezési olvasótávolság; több soros képernyős tartalomnál és elhaladó közönségnél ennek a háromszorosát, azaz nagyjából 2,5 cm/méter betűmagasságot kell szánni.
| Szempont | Kereskedelmi LCD kijelző | LED poszter | LED fal |
|---|---|---|---|
| Ideális nézőtávolság | 1–3 m olvasótávolság | Kényelmesen kb. 4–7 m a P1.5–P2.5 osztásokkal; közelebbről is összeáll a kép, de látszik a pixelrács | A pitch adja: kényelmes minimum (m) = pitch (mm) × 2,5–3, tehát P4 → 10–12 m, P10 → 25–30 m |
| Jellemző fényerő | 500–700 nit | 800–1200 nit (beltéri moduljaink); a beltéri szükséglet 600–1200 nit | 800–1200 nit beltéri, 5000–8000 nit kültéri moduljainknál; kültéri szakmai minimum 4500–5000 nit |
| Kültéri használat | Csak külön kültéri kivitelben, korlátozottan | Jellemzően beltéri eszköz, de van kültéri, időjárásálló poszter-kivitel is | Igen, ez az alapterepe (IP65 kültéri modul; beltéri modul IP31) |
| Méret bővítése | Gyári kijelzőméretekhez kötött, illesztésnél keret látszik | Fix panelméret, több egység egymás mellé állítható | Modulonként szabadon, látható kerethatár nélkül |
| Mozgathatóság | Falra vagy állványra szerelt | Kerekeken tolható, 8–10 cm vastag | Fixen telepített; kabinetes kivitelben bontható és bérelhető |
| Szervizelhetőség | Jellemzően panelszintű csere, nem modulonként | Panel cseréje | Modulonként; elölről szerelhető kivitelnél percek alatt |
| Élettartam-nagyságrend | Kereskedelmi kivitelnél jellemzően 50 000–60 000 óra | 100 000 óra (adatlapi, L50 érték) | 100 000 óra (adatlapi, L50 érték) |
| Tipikus felhasználás | Pult, kassza, váróterem, közelről olvasott menütábla | Üzlettér, kiállítás, fogadótér, mozgatható promóció | Homlokzat, kirakat, rendezvény, nagy beltéri videófal |
Pár kérdés, és megkapod a javasolt pixelpitch-et, méretet és tájékoztató árat.
Tervező indítása →
